Экономический бюллетень 2012/1-2


 

 

 

 

 

AZ Oroszországi Föderáció
MAGYARORSZÁGI
KERESKEDELMI KÉPVISELETÉNEK
GAZDASÁGI HÍRLEVELE

 

(Összeállításában részt vett az Oroszországi Föderáció
Kereskedelmi és Iparkamarájának Magyarországi Képviselete)

 

2012/1-2

 

 

 

 

 

 

Budapest
2012 júniusa


TARTALOM
I. Az Oroszországi Föderáció gazdasági és szociális fejlodése.

1. Oroszország a változó világban

2. Vlagyimir Putyin miniszterelnök 2012. április 11-én az orosz parlamentben elhangzott beszéde

3. Dmitrij Medvegyev elnök felszólalása Oroszország Államtanácsának
2012. április 24-i kibovített ülésén

4. Elvira Nabiullinának, Oroszország gazdaságfejlesztési miniszterének eloadása az „Oroszország és a világ: 2012-2020” címmel Moszkvában megrendezett fórumon 2012. január 18-án

5. Elvira Nabiullinának, Oroszország gazdaságfejlesztési miniszterének 2012. április 3-án Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencián tartott   eloadása

6. Az orosz gazdasági fejlodés eredményei 2011-ben

7. Az orosz gazdasági fejlodés fo tendenciái 2012 januárja és áprilisa közötti idoszakban

II. Az Orosz-Magyar gazdasági együttmuködés.

1. Az Orosz-Magyar gazdasági együttmuködés alakulása 2011-ben és 2012. január-áprilisában

 

 


I. Az Oroszországi Föderáció gazdasági és szociális fejlodése.

1. Oroszország a változó világban

(rövidített szöveg)
Oroszország a nagyvilágnak része. Nem tudunk és nem akarunk elzárkózni. Arra számítunk, hogy nyitottságunk polgáraink anyagi jólétének növekedését és a kultúra fejlodését eredményezi.
A korábbi válságokat Oroszországban a politikusok tevékenysége feletti gyenge társadalmi kontroll, a civilszféra fejletlensége idézte elo hagyományosan. A helyzet ezen a téren most fokozatosan változik, de egyelore még nagyon lassan.
Oroszország mára kilábalt a totalitárius modell bukását követo mély recesszióból. A 90-es évekhez képest a szegények aránya több mint két és félszeresére csökkent az össznépességben. Az oroszországi gyerekek születésükkor várható élettartam már magasabb, mint az egykori Szovjetunióban volt. A reáljövedelem öt orosz állampolgár közül négy esetében meghaladja az 1989-es szintet. Másfélszeresére nott az orosz családokban a háztartási készülékekkel való felszereltség. Minden második család rendelkezik most gépkocsival (3-szoros a növekedés). Érzékelheto javulás tapasztalható a lakásviszonyok területén is.
Különösen fontos változást jelent, hogy az utóbbi idoben igen jelentosen bovült a középosztály Oroszországban, amely 1998-ban az ország népességének csupán 5-10 százalékát tette ki. Most ez az osztály az összes állampolgár 20-30 százalékát képviseli.
Oroszország számára a magasan képzett népesség, mindenekelott a muvelt  ifjúság jelenti a fo reményt. Nálunk a 25-35 éves korosztály 57 százaléka rendelkezik ma felsofokú végzettséggel (ilyen szintet az Oroszországi Föderáción kívül, csak Japánban, Dél-Koreában és Kanadában mértek). A következo generáció esetében várhatóan a fiatalok 80 százaléka szerez majd felsofokú végzettséget.
A gazdasági-társadalmi fejlodésben a fo hajtóeronek a polgárok kezdeményezésének kell lennie. Ha csak a hivatalnokok döntéseire és az állami vállalatok meghatározott körére számítunk, egészen biztosan alulmaradunk. Ezért a küszöbön álló évtized gazdasági növekedésének záloga, hogy mindenki számára bovüljön a szabad mozgástér.
Szembe kell néznünk még egy komoly kihívással. A megegyezésrol szóló általános frázisok mögött idonként megnyilatkozik, hogy az emberek valóságban vagy nem akarnak, vagy nem tudnak felülemelkedni az egyéni érdekeken. Az utóbbi idoben azonban változik a helyzet. Egyre gyakoribb, hogy a polgárok közösen látnak hozzá számos nagyon is prózai, mégis rendkívül fontos ügy megoldásához: környeztük rendbetételéhez, a fogyatékkal élokrol való gondoskodáshoz, a rászorulók segítéséhez, a gyermekek szabadidos tevékenységének megszervezéséhez és még sorolhatnánk. Az állam 2012-tol kezdodoen aktívan bekapcsolódik az ilyen kezdeményezések támogatásába. Az utóbbi idoben szövetségi szinten, valamint számos régióban a szociális tevékenységet végzo non-profit szervezetek munkáját segíto támogatási programok jóváhagyására került sor. A jövoben jelentos mértékben bovítjük az ilyen programokat, de a történelmi egyházak támogatására is számítunk ezen a területen.
Az országunk népességének közel 10-11 százaléka még mindig a szegénységi küszöb alatt él. Ezt a problémát az évtized végére meg kell oldanunk úgy az állami források felhasználásával, mint a társadalom aktív részének erosfeszítéseit igénybe véve. Mindezen túl fel kell gyorsítani a társadalmi mobilitás mechanizmusainak tökéletesítését az iparilag fejlett országok tapasztalatainak megfeleloen. Többek között támogatni kell a szegény családokból származó gyerekeket. Az alacsony jövedelmu állampolgároknak lehetoséget kell biztosítani, hogy szociális bérlakáshoz jussanak. Továbbá meg kell szüntetni a fogyatékkal élok diszkriminációját.
A pénzügyi-gazdasági világválság egyrészrol megnehezítette az elottünk álló feladatok megoldását, másrészrol fontos tanulságokkal járt, és rávett bennünket, hogy levonjuk a szükséges elvi következtetéseket. Nyilvánvaló, hogy az a társadalmi fejlodési modell, amely féktelen hitelfelvételre épül, mára zsákutcába jutott.
A közeljövoben létre kell hoznunk egy új gazdasági modellt, amely versenyképes és csúcstechnológiai bázison muködo iparra, fejlett infrastruktúrára és hatékony mezogazdaságra épül. Emellett a diverzifikáció során nem számíthatunk protekcionista intézkedésekre. És nem azért, mert nemrégiben csatlakoztunk a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO-hoz), hanem azért, mert állampolgáraink és vállalkozásaink túlságosan magas behozatali vámokat fizetnek meg. A túlzott protekcionizmus mindig stagnáláshoz és magas árakhoz vezet.
A jövore nézve az a törekvésünk, hogy kivívjuk a legfejlettebb technológiával rendelkezo ország státuszát, legalábbis egyes ágazatokban. Vezeto ágazat címére pályázhat többek között a repüloipar, a kompozit-anyagok eloállítása, a telekommunikációs technológiák, a gyógyszeripar, a nanotechnológiák fejlesztése. Természetesen, továbbra is fennmarad a nukleáris ipar és az urkutatás hagyományosan fontos szerepe. Ez a lista pillanatnyilag még nincs lezárva.
Oroszországban az elmúlt években számos vertikálisan szervezodo állami holding jött létre. A végso cél az, hogy ezek a holdingok versenyképes globális társaságokká alakuljanak át. Mára elkészültek azok az átalakítási tervek, amelyek piacra vezetésüket lehetové teszik. Egy részük nyílt részvénytársasággá alakul át, mint például a „Rosztyehnologii”, „Roszavtodor”, „Roszatom” és más vállalatok.
Számítunk az orosz magántoke aktív részvételére a privatizációban és a csúcstechnológiai eszközök továbbfejlesztésében. Ezzel egyidejuleg a globális befektetok között is keresnünk kell olyanokat, akik kihasználva nemzetközi piaci pozícióikat, készek az oroszországi tudományos-termelési bázis fejlesztésébe beruházni.
Gazdaságunk innovatív jellegének helyreállítását az egyetemekkel kell kezdeni. Kiemelt nemzeti feladatként fogunk kezelni az oroszországi felsooktatás nemzetközi versenyképességének biztosítását. Néhány világszínvonalú egyetemmel már 2020-ra rendelkeznünk kell. Ez mindenekelott stabil finanszírozást jelent. Ennek érdekében az oroszországi egyetemeknek az oktatásra szánt és 100%-ban garantált pénzeszközeik mellett legalább annak 50%-át eléro kutató-fejleszto pénzforrásával is kell rendelkezniük, hasonlóan nemzetközi konkurenseikhez. Tervezzük továbbá, hogy megtöbbszörözzük az innovatív kutatócsoportok pénzügyi támogatását. A támogatások nagyságának összevethetonek kell lennie a nyugati kutatók támogatásának mértékével.
Mind az oroszországi állami vállalatokat, mind a magáncégeket rá kell venni, hogy bruttó jövedelmük 3-5%-át kutatásokra, illetve fejlesztésekre fordítsák. Ennek érdekében megfelelo adószabályokat és ösztönzoket kell kidolgozni.
Az utóbbi idoben nem kevés pénzforrást fordítottunk azoknak az intézményeknek és mechanizmusoknak a kifejlesztésére, amelyek biztosítják a kutatási eredmények piacra jutását. Ennek köszönhetoen megkezdte muködését az Orosz Kockázati Toke Részvénytársaság, továbbá folyamatban van a felsofokú oktatási intézmények innovációs bázisának létrehozása.
A gazdasági modernizáció még egy jelentos forrása az import technológiák meghonosítása. Itt mára jó tapasztalatokkal rendelkezünk a gépjármu-összeszerelés területén, aminek eredményeképpen a belföldi autópiac mintegy 50%-át külföldi márkák képviselik. Ám a világvezeto technológiák képviseloi komoly szándékkal csak abban az esetben jelennek meg hazánkban, ha versenyképes orosz egyetemekkel és kutatóközpontokkal tudnak együttmuködni.
Az állami szinten a jövoben is támogatni fogjuk a közlekedés és a telekommunikáció fejlesztését célzó jelentos infrastrukturális projekteket, beleértve az állami- és magántoke együttmuködésével megvalósuló vállalkozásokat  (ppp-konstrukciók). A beruházási projektek jobb átláthatósága és magasabb  hatékonysága érdekében nemzetközi pályázatokat szándékozunk kiírni, amelyekre külföldi társaságokat is meghívunk. Emellett 2013-tól minden állami nagyberuházás esetében kötelezo lesz a külföldi szakértok bevonásával történo nyilvános audit.
Gazdaságunk agrárszektora az utóbbi idoben kedvezo növekedési ütemet mutat. A jövoben Oroszország folytatni kívánja az ágazat pénzügyi támogatását. Stabilitásunk fontos tényezoje, hogy képesek legyünk az ország lakosságának élelmezését megoldani. Azonkívül, az orosz viszonyok között a mezogazdaság a versenyszféra alakításának igen fontos eleme.
A megjelölt tervek megvalósítása jelentos pénzeszközöket igényel, amelynek fo forrását a magánbefektetésekben látjuk. Egyelore azonban nem túl rózsás még a szituáció ezen a téren. A befektetési vonzero tekintetében elmaradunk a konkurens országok mögött.
A kialakult helyzet nagymértékben az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején meghozott intézkedéseink következménye. A nyersanyag-kitermelo ágazatokban az állam szerepét növelo annakidején meghozott intézkedéseket azért hoztuk, mert számos oligarcha a politikusok közvetlen megvesztegetésével próbálkozott és kitartóan igyekezett az ország kulcsfontosságú javait külföldieknek eladni. Természetesen, nem egy Oroszország ellen irányuló összeesküvés-elméletrol van itt szó. Közismert dolog, hogy instabil helyzetben a toke fejvesztve menekül a fejlodo piacokról. Oroszország pedig egyelore közéjük sorolható, és még inkább oda tartozott az elmúlt évtized elején.
A jelenlegi szakaszban a magántoke jóval aktívabb bevonása érdekében alábbi irányokban kívánunk elorelépni.
Eloször is bovítenünk kell belso piacunk nagyságát. A Szovjetunió szétesése után most elkezdodött az átmenet a deklarációktól egy valódi integrációhoz. Az elmúlt években létrejött a Vámunió, az egységes gazdasági térség és a FÁK-országok szabadkereskedelmi övezete. Ily módon, lehetoség nyílik az áruk és szolgáltatások országok közötti szabad mozgására. Meggyozodésünk szerint az Egységes Gazdasági Térség nagyméretu piaca növeli tagállamainak versenyképességét.
Másodszor, jelentosen javítanunk kell a gazdasági környezetet hazánkban, ezzel is növelve vonzerejét a befektetok számára. Az utóbbi években számos reformot vezettünk be, amelyek az üzleti környezet javítását szolgálják. Ugyanakkor érdemi változás nem történt még ezen a téren. A legfobb probléma továbbra is a korrupció. Ezért legeloször is meg kell tisztítanunk a terepet a tisztességes vállalkozások elott. Ennek a feladatnak a megoldása túlmutat a gazdaságpolitika keretein. Magát az államot kell megreformálnunk, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást kell átalakítanunk Oroszországban. Le kell bontanunk többek között az igazságügyi, a nyomozó, az ügyészi és a bírói szervek közötti összefonódást. A büntetojogból el kell távolítani a szovjet jogalkotásnak azokat a csökevényeit, amelyek lehetové teszik, hogy gazdasági pereket büntetojogi vádeljárássá lehessen átminosíteni. Az új gazdasági stratégiának az üzleti élet tisztességességének vélelmén kell alapulnia. Kazahsztán, amellyel most már egyazon egységes gazdasági térséghez tartozunk, az üzleti környezet szempontjából a világranglista 47. helyét foglalja el, míg Oroszország csak a 120. helyen áll. Ezért egyszeruen kötelességünk, hogy néhány év leforgása alatt megközelítsük a velünk egybevetheto államok legjobb mutatóit.
Harmadszor, feltételeket kell teremtenünk arra hogy az orosz állampolgárok pénzbeli megtakarításaikkal jóval aktívabban részt vegyenek a gazdasági életben. Jelenleg a lakosság pénzeszközeinek jelentos része nincs jelen a tokepiacon, és nem segíti elo a gazdasági fejlodést. Olyan programok kellenek, amelyek muködésbe hozhatnák ezeket a pénzeszközöket a nyugdíjalapokon és a befektetési alapok kollektív befektetési formáin keresztül. Ugyanakkor az infláció tartós csökkentése nélkül ez nem érheto el. Ezen túlmenoen olyan állami mechanizmusokat kell bevezetni, amelyek biztosítják a nyugdíj-elotakarékossági számlák jövedelmezoségét.
Az egyik fontos lépésként egész sor kulcsfontosságú állami tulajdon, illetve tulajdonrész privatizációját tervezzük. Ezzel egyidejuleg mérsékelni kell az állami tulajdonú vállalatok más gazdasági szereplok tokéjében való részesedését. Továbbá korlátozni kell, hogy az állami társaságok újabb tulajdont, illetve tulajdonrészt szerezzenek meg.
A kiegyensúlyozott fejlodés elengedhetetlen feltétele a makrogazdasági stabilitás fenntartása, amely az utóbbi években elért eredményeink közé sorolható. A tartós növekedés eléréséhez elengedhetetlen a gazdasági szereplok bizalma. Ez annyit jelent, többek között, hogy az üzleti életnek világosan kell látnia a költségvetési feladatok megoldásának módját, illetve a gazdaság modernizálásának finanszírozására vonatkozó terveket.
Az adott körülmények között az állami kiadások hatékonyságát minoségileg javítanunk kell. Ezért azt tervezzük, hogy még átláthatóbbá tesszük a központi beszerzések teljes rendszerét, a szociálpolitikában pedig felgyorsítjuk az intézmények finanszírozásáról a rászoruló állampolgárok célzott támogatására való áttérést. Napirenden van a nyugdíjreform továbbfejlesztésének kérdése, amely elosegítené a költségvetési transzferek mértékének csökkentését. Mindez becslések szerint lehetové tenné, hogy a GDP legalább 1-3%-át megtakarítsuk éves szinten.
Oroszország az európai civilizáció szerves része. Az euróövezetet megrázó válság Oroszországot is érinti, mivel az EU hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere. Nyilvánvaló, hogy a világgazdasági kilátásokat az európai helyzet is nagyban befolyásolja. Ezért Oroszország az IMF-en keresztül részt vesz a válság által leginkább érintett európai országok támogatását segíto intézkedések kidolgozásában. Számos esetben közvetlen pénzügyi támogatás lehetoségét sem zárjuk ki.
Nézetünk szerint, Oroszország és az Európai Unió közti együttmuködés jelenlegi mértéke nem felel meg a globális kihívásoknak, elsosorban a  kontinensünk versenyképességének növelése szempontjából. Ezért szükségesnek látjuk a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedo térségben egy harmonikusan muködo gazdasági közösség létrehozását. A jövoben pedig együtt ki kell alakítanunk egy szabadkereskedelmi övezetet, és létre kell hozni a gazdasági integráció korszeru mechanizmusait. Ha ez megvalósul, akkor az egész kontinenst átfogó több ezermilliárd értéku közös piac születik meg.
        az Oroszországi Föderáció elnökválasztási kampánya idején publikált           Vlagyimir Putyin cikke
Forrás: Az Oroszországi Föderáció kormányfojének hivatalos honlapja

 

2. Vlagyimir Putyin miniszterelnök 2012. április 11-én az orosz parlamentben elhangzott beszéde

(rövidített szöveg)
Oroszország népessége a 2011-es eredmények alapján elérte a 143 millió fot. A „második születések” száma az orosz családokban 45%-kal nott az utóbbi öt évben, a „harmadik” és további születések száma pedig 62%-os növekedést mutatott.
A bruttó hazai termék nagyságrendje Oroszországban 2011-ben 41,4 ezermilliárd rubelt tett ki (hozzávetolegesen 1,4 ezermilliárd USD-t), ami meghaladja a 2008-as válság elotti szintet.
A világgazdasági válság ellenére Oroszországban tovább nott a lakosság jövedelme. Az állampolgárok reáljövedelme 2008 és 2011 között átlagosan 15%-kal emelkedett, az átlagkereset pedig 18%-kal.
Az öregségi átlagnyugdíjat két és félszeresére emeltük az elmúlt években.
A 2008 és 2011 közötti idoszakban hozzávetolegesen 1,5 millió fo jutott lakáshoz állami támogatással. Továbbá 23 perinatális és 7 csúcstechnológiai egészségügyi központ épült fel, illetve 9 szövetségi és 29 nemzeti kutatóegyetem létesült.
A világgazdasági válság kétség kívül kihívást jelentett számunkra. Nagymértékben visszaesett a gazdaságunk. Viszont számos más országgal ellentétben nálunk gyorsabban helyreállt a gazdaság. Ma a G8-ak országai közül nálunk a legmagasabb a gazdasági dinamika (2011-ben az USA gazdasági növekedése 1,7%-ot, az euróövezeté 1,5%-ot, míg Oroszországé 4,3%-ot tett ki).
Az elmúlt négy év során az oroszországi beruházások volumene megduplázódott. A hazai vállalatok nyeresége közel 16%-kal nott, a konszolidált költségvetés adóbevételei pedig 27%-kal emelkedett 2011-ben.
Oroszországban a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság mértéke jelenleg nem éri el 10%-ot, a külso adósság pedig – 2%-ot (az euróövezetben a GDP arányos adósságállomány mértéke megközelíti a 90%-ot, az USA-ban több mint 100%, Japánban 226%, Kínában közel 27%). Oroszország a G8-ak közül egyedüliként költségvetési hiány nélkül zárt a 2011-es év eredményei alapján.
Oroszország nemzetközi arany- és devizatartalékai a 2012. március 31-i állapot szerint meghaladták az 500 milliárd USD-t. Ezen túlmenoen a Tartalékalapban több mint 60 milliárd USD, a Nemzeti Jóléti Alapban több mint 87 milliárd USD megtakarítás halmozódott fel.
Az elmúlt négy évben 13,2%-ról 6,1%-ra lassult az infláció az orosz gazdaságban. Ez még mindig magas, mindazonáltal közelít a világátlagos szintet.
A múlt év végére 6%-ra zsugorodott a munkanélküliség, ami 2008 óta a legalacsonyabb érték Oroszországban.
Az utóbbi négy évben több mint 2 ezer új üzem létesült Oroszországban. Ennek eredményeképp például az autópiacon a hazai gyártás részesedése 40%-ról 70%-ra bovült. Jelenleg az orosz személygépkocsi vásárlás Németország mögött a második helyen áll Európában, világviszonylatban pedig a negyedik helyen.
A közelmúltban elindult a „Szuperdzset-100”-as új orosz utasszállító repülogép sorozatgyártása. Emellett zajlanak a hazai gyártású ötödik generációs vadászrepülogépek repülési tesztjei. Megkezdodik az új Keleti Urrepülotér építése, amely kizárólag polgári célú programok kiszolgálására szakosodik. Befejezodött a GLONASZSZ (Globális Navigációs Muhold Rendszer) orosz helymeghatározó rendszer muholdas rendszerének kiépítése. Ez az egyik olyan terület, ahol megeloztük európai és kínai partnereinket.
Az elmúlt négy évben 12 gigawatt új termelokapacitás került az orosz energetikai rendszerbe. Az idén eloreláthatólag további 8 gigawattnyi termelokapacitás rendszerbe állítására kerül sor.
Oroszország hadiipari komplexuma a 2007-es évhez viszonyítva közel másfélszeresére növelte termelését.
A mezogazdaság területén is vannak pozitív eredmények. Oroszországban az elmúlt években csaknem háromszorosára nott a baromfitenyésztés. A baromfihús-behozatal 1,6 millióról 250 ezer tonnára esett vissza. A sertéshús eloállítása ugyanezen idoszak alatt majdnem másfélszeresére nott. A szarvasmarha-tenyésztés szintje ugyanakkor még alatta marad a vártnak. Az agrárszféra fellendítése a jövoben is fontos prioritást élvez gazdaságpolitikánkban. A közeljövo tervei közé tartozik, hogy újabb 5 millió hektárt vonunk mezogazdasági muvelés alá.
A közlekedésfejlesztés területén nemrégiben indult el a nagysebességu vasút program. Az orosz távol-keleti vasutak teherszállításának volumene mára 75%-kal meghaladja a szovjet korszak legjobb mutatóit. Az oroszországi tengeri kikötok teherforgalma 50%-kal magasabb, mint az egykori Szovjetunióban volt.
A vásárlóero paritása alapján Oroszország eloreláthatólag nagyon rövid idon belül bekerül a világ öt legnagyobb gazdasága közé. A munka termelékenységét tekintve azonban egyelore még 3-4-szeres lemaradásban vagyunk a vezeto iparilag fejlett országokhoz képest.
Az elkövetkezendo években a stratégiai jelentoségu kérdésekre kell összpontosítanunk.
Az elso legfontosabb feladat a demográfiai helyzet javítása. Új és határozott lépéseket kell tennünk a népesség megorzése érdekében. Azonban, ha ezzel egyidejuleg az alapveto morális értékek nem állnak helyre, akkor semmilyen gazdasági és szociálpolitikai intézkedés nem hoz tartós eredményt.
Másodszor, az ország minden régiójában élheto körülményeket kell teremtenünk az emberek számára. Ezen belül az Orosz Távol-Kelet és Kelet-Szibéria fejlesztése kiemelt figyelmet érdemel. A szibériai és a távol-keleti régiókban a következo 10-15 évben a gazdasági dinamikának meg kell haladnia a növekedési ütem országos átlagát. Ezzel egyidejuleg elo kell segítenünk a tartós népességnövekedést ezekben a régiókban.
Harmadszor, új munkahelyeket kell teremtenünk, ugyanakkor minoségi és strukturális szempontból is fejlesztenünk kell a munkaeropiacot. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy emelkedjen az országban az életszínvonal, illetve javuljon az életminoség. Az évtized végére minimum 60-70%-kal kell emelni az átlag reálbért Oroszországban. Ezzel eloreléphetünk a szegénység leküzdésben, széles középosztályt hozhatunk létre, növelhetjük a termelés diverzifikációját.
Negyedik feladat egy új gazdasági szerkezet kialakítása. Jelentosége alapján kétségtelenül ez a közeljövo legfontosabb feladata. Az orosz gazdaságnak védettséget kell szereznie a külso sokkhatásokkal szemben, továbbá ki kell fejlesztenie azt a képességét, hogy egy igen kemény globális versenyhelyzetben is képes legyen a minoségi növekedésre.
Ötödször, ki kell használni az eurázsiai térség új integrációját, hogy Oroszország erosítse pozícióit a világban. A Vámunió létrejötte már a tavalyi évben az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán közötti áruforgalom 37%-os bovülését eredményezte. A közelmúltban átadtuk a makrogazdasági, vámügyi és a muszaki szabályozás területeinek legfontosabb hatásköreit egy nemzeti hatáskör feletti szervnek, az Eurázsiai Gazdasági Bizottságnak. Eloreláthatólag 2015-tol indul az Eurázsiai Gazdasági Uniós projekt megvalósítása. Továbbá, tavaly aláírásra került a FÁK-tagországok közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodás.
Biztosítanunk kell a versenyképes befektetoi légkört Oroszországban. A GDP felhasználási struktúrájában a tokebefektetések nagyságrendjét 25-30%-ra kell emelni.
A befektetoi légkör javítását célzó lépések egyikeként létrejött a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége, amelynek rendeltetése, hogy a civil kezdeményezések és az üzleti élet részérol érkezo indítványok megvalósulását segítse. Emellett tervezzük, hogy létrehozzuk a vállalkozók jogainak védelmét felügyelo ombudsman intézményét Oroszországban.
Még idén döntést kell hoznunk a megtakarítások befektetési célú felhasználási lehetoségeinek bovítésérol. Ez mindenek elott, az ún. „hosszúlejáratú” nyugdíjbiztosítási pénzeket érinti. Továbbá meg kell vizsgálni annak lehetoségét, miként lehetne a Nemzeti Jóléti Alap kezelésében lévo jövedelmeket is a gazdaság élénkítésére felhasználni.
Az elmúlt években létrehozott hazai fejlesztési intézmények még aktívabb közremuködésére van szükség a magánvállalkozások fellendítésében a jövoben. A tervek szerint 2020-ra a csúcstechnológia exportját meg kell duplázni, a high-tech iparágak részesedését pedig mintegy másfélszeresére kell növelni a gazdaságban.
Az állami vállalatok beruházási programjaiban már 2013-ra 1,5 billió rubelre (mintegy 50 milliárd USD-ra) kívánjuk bovíteni az innováció iránti belföldi keresletet. Emellett támogatásban fognak részesülni az olyan oroszországi vállalatok, amelyek a világ vezeto gyártóival közös technológiai szövetségben muködnek. A külföldi beruházások bevonásának nem csak az lesz az egyik feltétele, hogy a gyártás elérje a 60-70%-os lokalizációs szintet, hanem az is, hogy Oroszországban létesítsenek technológiai központokat. Azonkívül, ösztönözni fogjuk a helyi gyártási komplexumok létrehozását. Nagyságrendileg 20-30 ipari klaszter létrehozását tervezzük az elkövetkezendo években.
Jelentos impulzust jelentenek majd a modernizációban az állami honvédelmi megrendelések. A hadsereg és a haditengerészet fegyverzetének korszerusítésére hozzávetolegesen 23 billió rubelt (több mint 765 milliárd USD-t) különítünk el az elottünk álló évtizedben. Ebbol kifolyólag hadiipari és civil vállalkozások, kutatóközpontok és vezeto egyetemek komoly megrendelésekhez jutnak majd.
Az elkülönített pénzeszközök hatékony felhasználása és a befektetoi légkör minoségi javítása érdekében újabb intézkedéseket vezetünk be, hogy tovább folytathassuk a korrupció elleni harcot. Nevezetesen, minden 1 milliárd rubelt meghaladó közbeszerzés esetében bevezetjük a társadalmi ellenorzést. Az állami részvétellel megvalósuló nagy beruházási projekteket nyilvános audit fogja kísérni. A költségvetési pénzek felhasználásának területén áttérünk arra a gyakorlatra, hogy a célprogramok megvalósítását társadalmi monitoring kísérje.
Az oktatás és a tudományos-kutatás vezeto költségvetési prioritások lesznek. Tervezzük, hogy az alapkutatások területén olyan hosszú távú programot dolgozunk ki, amely összekapcsolja az állami tudományos kutatóközpontok és felsofokú oktatási intézmények munkáját. Lényegesen növelni kívánjuk a felsooktatási kutatás finanszírozását. Abból indulunk ki, hogy 2018-ra kétszeresére kell emelni a tudományos kutatóközpontok és a felsofokú oktatási intézmények munkatársainak átlagkeresetét. Továbbá, többszörösére emelkedik a tudományos kutatások állami finanszírozásának nagyságrendje, amely a megjelölt idopontra hozzávetolegesen eléri majd a 25 milliárd rubelt (több mint 830 millió USD-t).
A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban való részvétel további bovítésére törekszünk. Nemrégiben írtuk alá Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásáról szóló megállapodást. Ez eroteljes lendületet ad gazdaságunk innovációs fejlesztésének. A verseny növekedése fontos ösztönzést jelent termeloink számára, és hozzájárul polgáraink igényeinek minél jobb kielégítéséhez, továbbá új piacokat nyit meg vállalkozásaink elott. A WTO-hoz való csatlakozás megteremti azokat az elofeltételeket, amelyek alapján Oroszország csatlakozhat majd a Gazdasági Együttmuködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), amirol már folynak a tárgyalások.
Forrás: Az Oroszországi Föderáció kormányfojének hivatalos honlapja.

3. Dmitrij Medvegyev elnök felszólalása Oroszország Államtanácsának

2012. április 24-i kibovített ülésén

(rövidített szöveg)
Néhány évvel ezelott a következo nyilvánvaló igazságot tartalmazó gondolatot fogalmaztam meg: a szabadság jobb, mint a szabadság hiánya. Sokan az én politikai hitvallásomként értelmezik ezeket a szavakat, ami tökéletesen megfelel a valóságnak.
Különösnek és nem helytállónak találom azokat a fejtegetéseket, amelyek arról szólnak, hogy szüksége van-e polgárainknak a szabadságra. Természetesen, a nemzeti sajátosságok hatással vannak a társadalmi intézményekre. Ám tévedés azt gondolni, hogy Oroszország alkalmatlan a szabad életre. Ellenkezoleg, népünk számára elviselhetetlen az idegen akaratnak való behódolás gondolata. Történelmünk legfényesebb pillanatai a nemzeti szabadság legyozhetetlen szellemének megnyilvánulásaihoz, a függetlenség megvédésében tanúsított bátorsághoz kapcsolódnak.
Alapjaiban téves dolog a szabadság és a rend szembeállítása. A társadalom szabadságfokát annak alapján lehet megítélni, hogy a törvény keretein belül az egyes ember mennyire valósíthatja meg saját érdekeit és preferenciáit mások jogainak megsértése nélkül.
Az utóbbi években megvédtük polgárainkat a válság elso hullámától. Egyebek mellett azzal, hogy kivédtük a tömeges elszegényedést a globális recesszió körülményei között. Hazánk gazdasága továbbra is kedvezo ütemben fejlodik. A modern orosz történelemben az infláció idén a legalacsonyabb: az elmúlt 12 hónapban 4% volt (tavaly 6%). A munkanélküliség szintje ez év elso negyedévében 6,5% körül alakult. A gazdaság átlagos növekedési üteme 4% körül stabilizálódott.
Az elmúlt évben Oroszországban hosszú évek óta eloször nem csökkent a népesség. Körülbelül 20 százalékkal több gyermek született 2011-ben, mint 2006-ban. Az utóbbi idoben találtunk forrást arra is, hogy lényegesen emelni kezdjük az orvosok és az iskolai pedagógusok jövedelmét. Így keresetük már megközelíti az átlagkeresetet az orosz gazdaságban.
Most elottünk áll egy újabb kihívás is: miként teremtsük meg az életminoség javításának lehetoségét a tehetosebb embereknek számára? Azok számára, akik saját pénzüket fektetik gyermekeik oktatásába, minoségi egészségügyi szolgáltatások igénybe vételébe, vagy önálló vállalkozást építenek. A megjelölt feladatok megoldására irányul a gazdaság modernizációja, technológiai megújítása. Valóságban ez az egyetlen esély arra, hogy emelni lehessen a munka termelékenységét, és ezzel együtt a polgárok, a vállalkozások és az állam jövedelmét.
A modernizációs erofeszítéseink már meghozzák gyümölcsüket. A válságot követoen helyreállt az állótoke-beruházás, és az elmúlt hónapokban dinamikus növekedést mutat. A termelésben a csúcstechnológiai ágazatokban figyelheto meg a legnagyobb ütemu – éves szinten 7%-os – fejlodés.
Hozzáláttunk az új technológiák bevezetését elomozdító tudósok, mérnökök, vállalkozók tevékenységének ösztönözéséhez. Megszületett az olyan projektek társfinanszírozását szabályzó mechanizmus, amelyeknek segítségével az üzleti élet szereploi és az egyetemek közös laboratóriumokat hozhatnak létre. Gyorsan fejlodik Szkolkovóban létrehozott innovációs központ, amelyben már több mint 400 vállalat regisztrált. Arra törekszünk, hogy visszakerüljünk a globális szintu technológiai vezetok közé.
Ahhoz, hogy gazdasági áttörést érjünk el, prioritást kell, hogy élvezzen a kedvezo üzleti légkör és a versenyképes környezet kialakítása. Ennek alapját az állami közigazgatásban az átlátható, követheto és tisztességes szabályok, a vállalkozói kezdeményezés fejlodését lehetové tévo összes feltétel megléte jelenti. Gazdaságpolitikánk az alábbi alapelvekre épül:
1. A vállalkozói tevékenységet fontos társadalmi értéknek kell tekinteni.
2. Minimálisnak és átláthatónak kell lennie az állami beavatkozásnak a gazdaságba.
3. Az igazságügyi szerveknek bármely típusú tulajdoni formában muködo szervezettel szemben pártatlannak kell lenniük, az adminisztratív eszközöket alkalmazó konkurenciaharcot pedig egyszer s mindenkorra a múltban kell hagyni.
4. Nemzetközi szinten versenyképesnek kell lennie a szabályozásnak.
5. A játékszabályok kialakításába valamennyi érintett csoportot be kell vonni.
Tovább kell mérsékelni az állami beavatkozást a gazdaságba. Jegyzék készül az állami vállalatokról, amelyek közül csak a legjelentosebbek maradnak kormányzati felügyelet alatt. A többi ilyen vállalat esetében kidolgozzuk a középtávon elvégzendo privatizáció „útitervét”. Azonkívül, az állami vállalatoknak fel kell hagyniuk a magán aktívtoke bekebelezésével, és hozzá kell látniuk a nem profiljukba vágó aktívák értékesítéséhez. Párhuzamosan bovítenünk kell a helyi önkormányzati szervek autonómiáját és forrásbázisát.
A másik fontos irányvonal – az állami szabályozási rendszer átláthatóságának növelése. Az üzleti élet képviseloivel együtt hozzá kell látni a szükséges jogszabályi változások kidolgozásához a vámügyi adminisztráció, az építési piacon való muködés szabályozása, az infrastruktúrához való csatlakozás, a beszámolási kötelezettségek minimalizálása területén. Változás szükséges a vállalkozókat érinto jogalkalmazási gyakorlatban. Támogatom egy szakügyészi vagy ombudsmani intézmény a bevezetését, amely a vállalkozók jogvédelmét fogja felügyelni.
Alapveto fontosságú irányt jelent, hogy végrehajtsuk azokat a terveket, amelyek az új magas produktivitású munkahelyek létrehozását célozzák. Közülük számos tervezet már alakot is öltött. Ilyen az urkutatás, a hajógyártás, a korszeru gépkocsigyártás, a gyógyszeripar, a hatékony mezogazdaság fejlesztését célzó programok, valamint az információs technológiák, a logisztikai hálózatok, és önmagától érthetoen a természeti eroforrások feldolgozásának területén meglévo versenyfölényünk kiaknázásának tervezetei. Ezeknek a terveknek a megvalósítása csak versenyképes piacok kialakításával lehetséges.
Vannak, akik attól tartanak, hogy ezeknek a terveknek a megvalósítását az orosz gazdaság túlzott nyitottsága megakadályozza. De nekünk nem félnünk kell, hanem egyszeruen jobban és hatékonyabban kell muködnünk. A modernizáció szoros partnerségi együttmuködést követel meg Oroszország és a technológiai tekintetben vezeto országok között. Éppen ezért csatlakoztunk a WTO-hoz. Semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy partnereinktol (ok egyúttal a versenytársaink is) mind gazdasági, mind a politikai készségeket átvegyünk.
Jelentos eredménynek tartom az Oroszország, Kazahsztán és Belorusszia közötti Vámunió létrehozását. Ez az elso olyan nemzetek feletti unió, amelyben Oroszország részt vesz. Lényegesen bovítettük a közös piacunkat, és ezzel növeltük vonzerejét a kereskedelem és a beruházások elott. Megnott a globális munkamegosztásban betöltött szerepünk. Tovább kell haladnunk ezen az úton, úgy, hogy további országokat vonunk be a Vámunióba, amivel még jobban szélesítjük az integrációs társulást. Bízom benne, hogy az újonnan létrejött Eurázsiai unió idovel a világpiac egyik befolyásos szereplojévé válik. Emellett természetesen, készek vagyunk a még szorosabb integrációra az Európai Unióval, az Ázsiai–csendes-óceáni térséggel, a BRICS-országokkal, és más regionális társulásokkal.
A Fegyveres Erok reformja és a felfegyverkezés nagyszabású állami programjának végrehajtása szintén fontos prioritás az elkövetkezendo években. Már meghoztuk azokat a határozatokat, amelyek a professzionális hadseregre való áttéréséhez szükségesek. Csapataink muszaki felszereltségének korszerusítésére szánt mintegy 20 ezermilliárd rubelt maximális hatékonysággal kell felhasználnunk. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az állami megrendelés végrehajtásának valamennyi szakaszában a professzionális szakértoi vizsgálat, a verseny erosítése az érintett piacon, valamint a kutatás-fejlesztés korszeru rendszerének felállítása.
A gazdaság modernizációja, a hatalom nyitottsága és felelosségvállalása még egy rendkívül fontos feladat megoldásában jelent segítséget: a rendszerszeru korrupció elleni harcban, amely mindennél jobban veszélyezteti polgáraink szabadságát és boldogulását. Ennek a nagyszabású problémának a megoldása idot, energiát és hatalmas eltökéltséget kíván meg. Meghirdettük a korrupció elleni harcot, és nem fogunk meghátrálni. Rendelkezünk a korrupció elleni küzdelem nemzetközi egyezmények alapuló törvényhozási eszközeivel. További intézkedéseket is foganatosítunk, amelyek kidolgozása nagy erokkel folyik jelenleg. De a korrupció fölötti végso gyozelem csak a civil társadalommal együtt lehetséges, olyan légkör teremtésével, amelyben társadalom a korrupció semmilyen formáját nem turi el. Az utóbbi években elindult ennek a légkörnek a kialakulásához vezeto folyamat hazánkban.
A korrupció elleni küzdelemben nagyon sok múlik a bírósági szervezeten és az igazságügyi szerveken. Az elmúlt években lényeges intézkedések elfogadására került sor a bírósági szervezet függetlenségének megerosítése érdekében. Tavaly megtettük a belügyi szervek megreformálását célzó elso lépést. El kell érni, átlátható és a társadalmilag ellenorzött legyen a tevékenységük. Meggyozodésem, hogy megbirkózunk ezekkel a feladatokkal.
Felismerve, hogy a korrupciót, az elmaradottságot és a szegénységet nem lehet csupán felülrol jövo intézkedésekkel leküzdeni, az elmúlt években politikai rendszerünk fejlesztésén, a demokrácia erosítésén dolgoztunk. Én voltam a kezdeményezoje annak, hogy minden politikai párt egyelo mértékben hozzáférjen a tömegtájékoztatási eszközökhöz, továbbá, hogy az Állami Duma választásain alacsonyabb legyen a bejutási küszöb, és számos más intézkedésnek. Ebben az évben példátlan méretu a politikai reformot hajtunk végre. Ezzel kapcsolatban számítok a megalakulóban lévo „Nyitott Kormány”-rendszer különleges szerepére.
Az elkövetkezendo években minimum négy évvel növelni kell a várható élettartamot Oroszországban. El kell érni, hogy öt év múlva tartósan 10 százalék alatti legyen a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezo családok aránya. Azon a nemzetközi ranglistán, amely az üzleti vállalkozás számára kedvezo körülményeket teremto országokat rangsorolja, Oroszországnak el kell mozdulnia a világ országai között elfoglalt jelenlegi 120. helyérol legalább a 40. helyre, azzal a jövobeli célkituzéssel, hogy legkésobb 2020-ig az elso húsz közé kerül. Ugyanezen idoszak alatt minimum 25 millió új hatékony munkahelyet kell létesíteni hazánkban, elsosorban a feldolgozó és high-tech iparágakban. A munka termelékenységét másfél-kétszeresére kell növelni, de közben a munkanélküliséget 5 százalék alatt kell tartani. Az elektronikai technológia elterjedését tekintve Oroszországnak a világ elso tíz országa közé kell tartoznia. Azonkívül, legkevesebb öt orosz egyetemnek a világranglistát vezeto elso száz egyetem közé kell kerülnie. Meg vagyok gyozodve arról, hogy mindezt elérjük.
Forrás: Az Oroszországi Föderáció elnökének hivatalos honlapja.

4. Elvira Nabiullinának, Oroszország gazdaságfejlesztési miniszterének eloadása az „Oroszország és a világ: 2012-2020” címmel Moszkvában megrendezett fórumon 2012. január 18-án

(rövidített szöveg)
A világgazdaságban az utóbbi idoben jelentkezo problémák a fogyasztói kereslet visszaesését okozhatják Oroszországban. Ez azon kihívások egyike, amelyre hazánknak egy új gazdaságnövekedési modell kialakításával kell felelnie. A válság elott az Oroszországi Föderációban a gazdasági fejlodés fo tényezoje a kedvezo külföldi konjunktúra volt. Azonban erre a belátható jövoben aligha számíthatunk. Gazdaságunk dinamikus fejlodésének korszaka, amikor a növekedés üteme idonként kétjegyu számmal volt mérheto, mára véget ért. A jövobeli tartós növekedéshez a kulcsfontosságú feladatok új megközelítésére és új megoldási módok kidolgozására van szükség.
A pénzügyi világválság kirobbanásáig az orosz gazdaság növekedési ütemének közel felét az ország sikeresen fejlodo külgazdasági kapcsolatainak köszönhette. Ezeket az elonyöket az utóbbi néhány évben is részben sikerült muködésbe hozni. Mostanra azonban a válságot követo fellendülés tényezoi lassan kimerülnek. Amennyiben a gazdasági fejlodés új forrásait nem sikerül muködésbe hozni, akkor már csak az évi 2-3 százalékos, még a korábbi lendületbol folytatódó gazdasági növekedés tartható meg, miközben az elottünk álló feladatok 5-6 százalékos gazdasági növekedést kívánnának meg.
Az évi 5-6 százalékra gyorsuló gazdasági növekedési ütem elérheto, és el is kell érni. Csak így tudunk eredményesen elorelépni, elkerülve azt, hogy ugyanakkor adókat kelljen emelnünk, és csökkentenünk kelljen a korábban vállalt kötelezettségek állami kiadásait. Azonban ennek a feladatnak a megoldásához az üzleti légkör kardinális javítására van szükség. Ezen a területen a fo feladat a korrupció szintjének minoségi csökkentése és az igazságszolgáltatási rendszer hatékony kialakítása. Ez nagyon érzékeny, viszont kulcsfontosságú terület, ezért mindenképpen elore kell lépnünk a megoldásában. Alapjában véve Oroszország vonzó a befektetések számára: jelentos természeti eroforrással és magasan képzett munkaerovel rendelkezik.
További kockázati tényezo, hogy relatíve csökken a külföldi kereslet, különösen európai partnereink nagy részének esetében. Az elorejelzések szerint 2012-ben csökkenhet az EU-s országok GDP-je. Mindent összevéve, az Európai Unió recesszióba süllyedt. Olyan figyelmezteto jeleket látunk, amelyek rendszer jellegu válságról tanúskodnak. A szakértok értékelése szerint az európai országok többsége nem képes megbirkózni az akkumulálódott gazdasági és pénzügyi problémákkal, ha csupán a túlzott eladósodottság csökkentésére, a folyó kiadások, és a költségvetési hiány mérséklését célzó lépések megtételére koncentrál. A válság fo oka az európai gazdaság versenyképességének visszaesése a modern világ más régióival szemben.
Az Európai Unió tartós problémákkal küzd. Objektív okai vannak, és a válságot megelozo gazdasági növekedési modell kifulladásával függnek össze. Az európai országokkal szemben az USA gazdasága jelenleg jóval nagyobb rugalmasságot mutat, és következésképpen, sikeresebbnek mutatkozik a válság leküzdésében is. Ennek egyik oka, hogy az Amerikai Egyesült Államokban jóval rugalmasabb a munkaeropiac, és hatékonyabb intézményi rendszer muködik. Ennek köszönhetoen az USA megteheti, hogy viszonylag lassú költségvetési konszolidációs politikát folytasson. Azonkívül, további lehetoségekkel is rendelkezik a hitelfelvétel növelésére, mivel amerikai dollár tartalékvaluta.
Alapos okunk van feltételezni, hogy a belátható jövoben az ázsiai piacok növekedési üteme a korábbi évekhez képest szintúgy lelassul. A szakértok következtetései alapján a következo évtizedekben Ázsiában az átlagos éves gazdasági növekedési ütem 6% körül fog alakulni.
Forrás: Az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumának hivatalos honlapja.

 

5. Elvira Nabiullinának, Oroszország gazdaságfejlesztési miniszterének 2012. április 3-án Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencián tartott eloadása

(rövidített szöveg)
A 2011-es év végére az Oroszországi Föderáció túljutott az utóbbi évek gazdasági visszaesésén. A gazdaság elérte a válság elotti szintet. Ugyanakkor mára szinte teljesen kimerültek azok a lehetoségek, amelyek segítségével helyreállt a növekedés. Ahhoz, hogy fenntartsuk a gazdasági növekedést az átfogó strukturális és intézményi átalakulás elengedhetetlen. Ezért meghirdettük az innovatív gazdasági modellre való áttérést. Miben áll ez a váltás?
Mára Oroszország elérte a szénhidrogének exportjának növelésén alapuló gazdasági fejlodés határait. Becslések szerint a következo 20 esztendoben a koolaj kitermelése az elért szinten stabilizálódik. A régi nyugat-szibériai koolajlelohelyek kitermelésének visszaesését feltétlenül kompenzálni kell a kelet-szibériai és tengeri kontinentális talapzati lelohelyek kitermelés-növelésével. A világpiaci koolaj konjunktúra most túl van a legutóbbi ciklusa maximumán. Minden valószínuség szerint ez év vége felé jelentosen csökkenni fog a koolaj világpiaci ára. Számunkra kedvezotlenül változik a világ gázpiaci szerkezete is, ahol néhány éven belül érezhetoen növekedhet a kínálat, és drámaian fokozódik a konkurencia. Ezért nem lehet kizárni az orosz gáz iránti kereslet visszaesését az árak általános csökkenése mellett. Így a jövoben behatárolt lesz az Oroszországi Föderáció koolaj- és földgázexportból származó bevétel növekedése.
Amennyiben az energetikai-nyersanyag komplexum dominanciája, illetve a nem versenyképes intézményrendszer és a problematikus befektetoi klíma továbbra is fennmarad, gazdaságunk növekedési üteme igen gyorsan évi 2-3%-ra csökkenhet. Ez az értékelés sokban megegyezik a vezeto nemzetközi szervezetek elorejelzéseivel. Amennyiben az ország gazdaságának növekedési üteme valóban évi 2-3%-ra csökken, akkor Oroszország elveszíti a világgazdaságban eddig elért súlyát, és a nemzetközi perifériára szorul.
Ilyen körülmények között csak oly módon biztosíthatjuk a külkereskedelmi mérleg pozitív szaldóját, ha növeljük a magasabb hozzáadott értéket és a csúcstechnológiát képviselo termékek exportját. Ráadásul többszörösére kell növelni az ilyen típusú termékek kivétellét, becsléseink szerint 2020 végéig két és félszeresére, 2030-ra pedig mintegy hét és félszeresére. Ennek megfeleloen az orosz export szerkezetében ezen termékek részaránya a 2011-es évi 18%-ról 2020-ig 29%-ra nohet. Csupán ebben az esetben orizhetjük meg a folyó fizetési mérleg pozitív szaldóját, amely jelenleg eléri a közel 100 milliárd USD nagyságrendet. Ellenkezo esetben ez a szaldó negatív elojelu lesz már a 2014-es évben. A gazdasági fejlodés innovációs modelljének alternatívája végso soron a rubel leértékelodésének negatív hullámát eredményezi, amely a külföldi beruházások és a fogyasztási jellegu import átmeneti megtorpanásához fog vezetni.
A gazdasági növekedés dinamikájának fenntartását a népesség elöregedése szintén korlátozza. Oroszországban a keresoképes népesség száma 2030-ra várhatóan 12%-kal csökken. A munkaerohiány komoly problémává válik. Ez a vállalkozásoknak többletkiadásokat jelent, mivel a munkaero tokével történo kiváltásával jár.
Továbbá megfigyelheto egy olyan tendencia, hogy Oroszország tokeimportorbol fokozatosan tokeexportorré válik. Ebbol az következik, hogy a befektetoi klíma minoségi javítására van szükség. Vlagyimir Putyin egyik közelmúltban publikált cikkében konkrét feladatként fogalmazta meg, hogy az Oroszországi Föderációt a befektetok számára vonzó országok világranglistájának 120. helyérol a 20. helyre kell juttatni. Ez talán túl ambiciózusnak tunik, de a jó makrogazdasági elorejelzéseink alapján mégis megvalósítható célkituzés. Oroszországnak pénzügyi helyzetét tekintve kedvezo kilátásai vannak. Ehhez most hozzá kell rendelni az intézményi reformok végrehajtását, a vállalkozók érdekeinek védelmét, illetve ki kell alakítani az új gazdaságpolitika iránti bizalom légkörét az országban.
Nyilvánvaló, hogy az innovációs modellre való áttérés nem egyetlen nap feladata. Legalább 6-10 évet igénybe vehet. Mély szerkezeti reformok megvalósítása elott állunk. Az innovatív termékek arányát a nemzeti termelésben 2020-ra a 11%-ról 16%-ra kell növelni. Erre az idopontra várhatóan a vállalati szektor, a tudományos és oktatási intézmények személyi állománya is megújul.
Mindezek hatására Oroszország tartósan hozzávetolegesen 4,5%-os növekedési ütemben fejlodhet egészen 2030-ig. Ilyen dinamika mellett Oroszország részesedése a világ bruttó termelésébol - paritásos árakon számítva - a 2010-es 3%-ról 2030-ra 3,7-4%-ig növekedhet.
Jelenleg Oroszországban a munkaero termelékenysége hozzávetolegesen harmada az Amerikai Egyesült Államokénak. A gazdasági növekedés innovációs modelljére való 2030-ig tervezett átmenet keretei között jelentosen csökkenthetjük ezt a lemaradást, megközelítve az egyes ágazatok szintjén a vezeto Európai Uniós országokat. Ezzel egyidejuleg, az egy fore jutó jövedelemszint 2012-2030 között az Európai Unióhoz viszonyítva 48%-ról 90-95%-ra emelkedhet. A középosztály részaránya a 2010-es 22%-ról 2030-ra 46%-ra nohet.
Milyen növekedési tényezokre fog épülni a gazdasági fejlodés?
Eloször is, a tudományos potenciál bovítésére és aktivizálására. A kutatói-fejlesztoi tevékenységekre fordítandó kiadások a tervek szerint elérik majd a GDP 3%-át. Azonban ez az opció csak akkor lehetséges, ha megteremtjük a magánszektor részérol történo kutatásfinanszírozás feltételeit. Míg jelenleg a magánszektor kutatásra fordított kiadásai ötször kisebbek az állami ráfordításoknál, addig 2020-ra meg kell egyezniük. Ez biztosíthatja a 2012-2030 közötti idoszak legalább 0,5 százalékpontos átlagos növekedési ütemét.
Másodszor, jó minoségu emberi tokével rendelkezünk, és hagyományosan jó minoségu az oktatásunk, mindez biztosítja azt a bázist, ami az innovációs fejlodésre való áttéréshez szükséges. Az oktatási rendszer további reformja az egyik legfontosabb prioritás. Az oktatásra fordítandó GDP-arányos kiadásokat a 2010 és 2030 közötti idoszakban 5%-ról 7%-ra kell növelni. Emellett a magánszektor hasonló ráfordításainak szintén gyorsuló ütemben kell növekedniük. Az állami és a magánszektor oktatási ráfordításai közti nagymértéku különbségnek 7 szeresérol 3,5-4 szeresére kell csökkennie a megjelölt idoszakban. A rendelkezésre álló becslések szerint az oktatás korszerusítése további 0,7 százalékpontos átlagos évi növekedési ütemet biztosíthat.
Harmadszor, lehetoség kínálkozik gazdasági növekedésünk aktivizálására, ha növeljük a kiemelt alapok modernizálására szánt befektetéseket. A továbbiakban is tervezzük, hogy a nagy állami infrastrukturális projektek megvalósításánál széles körben bevonjuk a magántokét. Feltétlenül szükséges a magán tokebefektetések ösztönzése az innováció területén. Ezt a célt szolgálja a vállalkozói légkör javítása. A tartós fellendülés biztosítása érdekében a GDP felhasználás szerkezetében a megtakarítások részarányát a körülbelüli 20%-ról 30%-ra kell növelni.
Negyedszer, az egészségügyi ellátás érezheto minoségi javulásának azt kell eredményeznie, hogy a demográfiai trendek fokozatosan pozitív irányba mozduljanak el. A GDP arányos egészségügyi kiadásoknak eloreláthatólag 4,6%-ról 7,3%-ra kell növekednie. Ennek keretein belül a vállalkozói szektor egészségügyi ráfordításainak szintén gyorsuló ütemben kell növekedniük. Az egészségügy finanszírozásában a központi költségvetési források részarányának a jelenlegi 83%-ról 70%-ra kell csökkennie. Feltételezhetoen az adott intézkedések nyomán az átlagos növekedési ütem további 0,3 százalékpontos emelkedése lesz biztosítható.
Ötödször, az innovációs fejlodésre való áttérés, az új technológiák elterjesztése lehetoséget nyújt a termelés hatékonyságának emelésére. Ennek egyik forrása még egy ideig a külföldi berendezések behozatala lesz. A rendelkezésre álló számítások szerint az említett tényezo képes biztosítani a GDP további átlagos évi 1,5 százalékpontos növekedési ütemét. Ennek eredményét tükrözo maximális hatás 2020-ig várható. Ezt követoen eloreláthatóan relatíve csökken ennek a tényezonek a jelentosége a hazai tudományos fejlesztések egyre szélesebb elterjedése következtében.
A gazdasági-társadalmi fejlodés új modelljére való áttérés egy egész sor gyakorlati lépés megvalósítását kívánja meg, amelyeknek a rendelkezésre álló növekedési lehetoségek mobilizálását kell elosegíteniük.
Így például, az innovációs környezet javítását célzó intézkedések keretein belül szükség van az ún. „hosszú pénzek” felhalmozási és hatékony felhasználási feltételeinek megteremtésére. Ezzel kapcsolatban folytatódik az a munka, amely egy oroszországi nemzetközi pénzügyi központ létrehozását célozza. Ezen kívül, a külföldi tokebeáramlás további ösztönzése a Közvetlen Befektetést Támogató Alapon keresztül valósul majd meg. Terveink szerint olyan szabályozási mechanizmusokat dolgozunk ki, amelyek lehetové teszik az állampolgárok nyugdíj megtakarításainak befektetési célú felhasználását. Napirenden van, hogy a Nemzeti Jóléti Alap felhalmozott eszközeinek egy része befektetési céllal felhasználható lehessen mind Oroszországban, mind külföldön.
Olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek növelik a költségvetési kiadások hatékony felhasználását, és ennek következtében hozzájárulnak a pénzügyi rendszer stabilitásához. Ezek az intézkedések a közszférában dolgozók számának optimalizálását érintik mindenekelott, miközben javítani kell a közszolgáltatások minoségén és hozzáférhetoségén. Emellett  jelentosen növelni kell a közbeszerzések rendszerének hatékonyságát. A nyugdíjreform megvalósítása szintén az egyik alapvetoen fontos terület, amelynek végrehajtásakor azonban el kell kerülni az adóterhek növekedését. A hatályban lévo adórendszer nem csak fiskális, hanem mindinkább ösztönzo szerepet kell, hogy betöltsön.
A vállalkozói légkör javítása érdekében az állami döntések elokészítése során rendszeres konzultációkra kerül sor az üzleti élet szereploivel, illetve a szakszervezetekkel. Tervezzük, hogy bovítjük az állami- és a magánszféra partnerségén alapuló együttmuködések körét. Azonkívül, bevezetjük a szakértoi véleményezések rendszerét, amelyet a kormányzati intézkedések tervezésekor igénybe veszünk.
Figyelemre méltó, hogy az orosz gazdaság további fejlodése ezentúl a Vámunió és az Egységes Gazdasági Térség keretein belül zajlik, amelyeknek Oroszország mellett Belorusszia és Kazahsztán a tagjai. Ezek az országok jelentos növekedési potenciállal rendelkeznek. Globális gazdasági fejlodésük várhatóan 2012 és 2030 között átlagban évi 3,3%-ot dinamikát mutat majd. Összehasonlításképpen az euróövezetben a gazdasági növekedés üteme a megjelölt idoszakban várhatóan 1-1,5%-t tesz majd ki. Beloruszia és Kazahszán fejlodési dinamikája el fogja érni a 4-4,5%-ot. Ennek köszönhetoen a Vámunió részesedése a világgazdaságban 2010 és 2030 között a 4,3%-os szintrol 5,4%-os szintig növekedhet.
Ezen túlmenoen, jelentos fejlodés érheto el a FÁK-tagországokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok bovítésének területén, az általuk létrehozott szabadkereskedelmi övezetnek köszönhetoen, amely ez évtol kezdi meg muködését.
A posztszovjet térségben a gazdasági integráció külso kontúrjai a Vámunió résztvevoinek WTO-ba való belépésének mértékében körvonalazódik majd. Feltehetoleg tovább mélyül az együttmuködés az Egységes Gazdasági Térség és az Európai Unió között. Ennek a feladatnak az egyik lehetséges eszköze egy pán-európai szabadkereskedelmi övezet kialakítása.
Forrás: Az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumának hivatalos honlapja.

6. Az orosz gazdasági fejlodés eredményei 2011-ben

A hivatalos adatok szerint 2011-ben Oroszország bruttó hazai terméke  4,4%-kal nott (2010-ben 4,3%-os volt a növekedés). Paritásos árakon számítva a GDP meghaladta az 1,9 ezermilliárd USD-t. E mutatót tekintve az Oroszországi Föderáció a világban a hatodik helyre került.
A gazdasági növekedés fo tényezoje a belföldi kereslet növekedése volt. Így, az összes kiskereskedelmi és vendéglátási forgalom 7,2%-kal emelkedett (2010-ben 6,3%-kal). A tokebefektetések volumene 6,2%-kal nott (2010-ben 6%-kal). Viszonylag nagy arányban nottek a termelési készletek is. Mindemellett, a külkereskedelem minimális mértékben járult hozzá a GDP dinamikájához az export és az import közel azonos növekedése miatt.
A kínálati oldalról a gazdasági fejlodés egyik fo „motorja” továbbra is az ipar maradt. A bruttó ipari termelés volumene az elmúlt évben 4,7%-kal nott (2010-ben 8,2%-kal). Ezen belül a feldolgozóipar növekedési üteme 6,5%-ot tett ki (2010-ben 11,8%-ot). A mezogazdaság össztermelése 22,2%-kal nott (az azt megelozo évben a súlyos aszály miatt 12%-os volt a visszaesés). Az építo-szerelo munkák volumene 5,1%-kal nott (2010-ben 3,5%-kal). A teherforgalom 5,2%-kal bovült (2010-ben 7,9%-kal).
A pénzügyi szektor általános helyzetét összességében a folytatódó stabilizálódás jellemezte. Az állami költségvetés proficitje, az elozetes adatok szerint, a bruttó hazai termék 0,8%-kát tette ki (2010-ben 2,2%-os volt a GDP arányos deficit). A fogyasztói árak növekedési üteme 8,8%-ról 6,1%-ra lassult. Az arany- és devizatartalékok nagysága az év során 4%-kal nott, és megközelítette az 500 milliárd USD-t. Az orosz nemzeti valuta az euróhoz viszonyítva 1,5%-kal, az USD-ral szemben 1%-kal erosödött. Ezzel együtt, az orosz gazdaság magánszektorából tokekiáramlás volt megfigyelheto, amely éves szinten 114 milliárd USD-t tett ki.
Oroszország külkereskedelmi forgalma a fizetési mérleg alapján számítva 2011-ben közel 845 milliárd USD-t tett ki, és több mint 30%-os növekedést mutatott (2010-ben 35,5%-os). Ezen belül az export 30,2%-kal nott (2010-ben 38,4%-kal) és elérte az 521,4 milliárd USD-t. Ezzel egyidejuleg az import 30%-kal nott (2010-ben 31%-kal) és 323,3 milliárd USD-t tett ki. A külkereskedelmi mérleg pozitív szaldója 30,6%-kal bovült (2010-ben 51%-kal) és elérte a 198,1 milliárd USD-t. Ez annak köszönheto többek között, hogy az Ural típusú koolaj hordónkénti világpiaci átlagára 78,2 USD-ról 109,5 USD-ra emelkedett. Azonkívül, a földgáz világpiaci átlagára majdnem 35%-kal nott és elérte az ezer köbméterenkénti körülbelül 400 USD-t. A 2011-es év jellemzo tendenciája az is, hogy gyorsuló ütemben nott Oroszország FÁK-tagországokkal folytatott kereskedelme.
Az Oroszországi Föderáció gazdasági fejlodésének fobb eredményeit 2010-2011-ben az alábbi táblázat részletezi:

Oroszország gazdasági fejlodésének mutatói 2010-2011-ben

(%-ban az elozo évhez viszonyítva)

 

2010

2011

Bruttó hazai termék

104,3

104,4

Ipar

108,2

104,7

ezen belül a feldolgozóipar

111,8

106,5

Építoipar

 103,5

105,1

Mezogazdaság

  88,0

122,1

Beruházások

106,0

106,2

Átlagos reálbér

105,2

103,5

Átlagos reáljövedelem

105,1

100,8

Kiskereskedelmi forgalom

106,3

107,2

Lakossági szolgáltatások

101,5

102,9

Fogyasztói árindex

108,8

106,1

Munkanélküliek száma a keresoképes népességhez viszonyítva (%)

7,5

6,0

Export, milliárd USD

400,4

521,4

Import, milliárd USD

248,7

323,3

Arany- és devizatartalékok (az idoszak végén, milliárd USD-ban)

479,3

498,6

Az Ural típusú koolaj átlagára (USD / hordó)

78,2

109,5

Az orosz gazdaság termeloi ágazatai közül az ipar növekedési üteme összességében tovább lassult.
A koolaj kitermelés, beleértve a gáz kondenzátumot, 0,8%-kal 509,4 millió tonnára nott (2010-ben 2,1%-os volt a növekedés). A koolajexport fizikai mennyiségben kifejezve 3%-kal 243 millió tonnára esett vissza (a nem FÁK-országokba irányuló nyersolajexport 4,9%-kal csökkent, míg a FÁK-tagországokba irányuló kivitel 13%-kal nott).
A földgáz kitermelés 2,9%-kal 669 milliárd m³-re nott. Ezen belül a Gazprom Nyrt. 0,9%-kal növelte kitermelését, míg az összes többi gázkitermelo vállalat 9,9%-kal. A belföldi gázértékesítés 2,7%-kal nott, a kivitel 6,7%-kal. A gázexport fizikai volumene 189,7 milliárd m³-t tett ki (a nem FÁK-országokba irányuló export 9,2%-kal, a FÁK-tagországokba irányuló 2,8%-kal nott). A Gazprom Nyrt. részesedése a földgázkitermelésbol hozzávetolegesen 75%-os szintre zsugorodott.
A szénkitermelés 3,8%-kal 334 millió tonnára nott. Emellett a belföldi értékesítés 0,6%-kal csökkent, az export 4%-kal esett vissza, az oroszországi fogyasztók készletei viszont 19,5%-kal nottek.
Az ércbányászat és egyéb ásványi kincsek kitermelése az energiahordozókat kivéve, 4,8%-kal nott.
Ezen belül a vasérckitermelés 5,2%-kal 140 millió tonnára nott, a vasérc-pellet termelés 7,9%-kal 38,4 millió tonnára emelkedett. A vasérc és vasérckoncentrátum exportja 25%-kal nott és közel 26 millió tonnát tett ki.
A villamosenergia, gáz és víz eloállítás 0,1%-kal nott. Ezen belül a villamosenergia termelés 1,4%-kal 1051,6 milliárd kilowattórára emelkedett. Az újonnan üzembehelyezett termelokapacitás nettó növekedése 3,1 gigawattot tett ki.
A fekete fémek eloállításának volumene hozzávetolegesen 2,3%-kal, míg a fém késztermékek gyártása körülbelül 4,7%-kal nott. Az Ororszországi Föderációból exportált hengerelt acél fizikai volumene 16,3%-kal 24 millió tonnára esett vissza. A hengerelt fekete fémek importja 20,8%-kal 5,9 millió tonnára nott.
A színesfém-gyártás össztermelése több mint 5%-kal nott. Mindemellett a fobb színesfémércek kitermelése tovább zsugorodott, míg a félkész és késztermékek gyártása továbbra is aránylag gyorsuló ütemben növekedett. Köztük a fobb színesfémek eloállítása 0,7%-kal, a hengerelt áru és egyéb belolük készült termékek eloállítása 18,9%-kal nott. A kiolvasztott elsodleges alumínium eloállítása 0,9%-kal esett vissza, míg a finomított réz eloállítása 1,1%-kal nott. Ugyanakkor egyes rézbol készült termékek gyártása, valamint azok exportja közel 50%-os növekedési ütemet mutatott.
A vegyipari termelés volumene 5,2%-kal nott. Ezen belül a mutrágyagyártás (tápanyagtartalomra átszámítva) 5,1%-kal növekedett. Az ammónia eloállítás 4,7%-kal nott, a muanyaggyártás 9%-kal, a festékek és lakkok eloállítása 7,1%-kal, a szintetikus kaucsuké 4,9%-kal, a mesterséges és szintetikus szálak eloállítása 2,5%-kal, a muanyag készítmények eloállítása 13,1%-kal, a személykocsi abroncsgyártás 20,2%-kal növekedett. A vegyipari termékek exportja 27,6%-kal, az import 23,9%-kal nott.
A koolajtermékek eloállítása 3,3%-kal növekedett. A koolaj-feldolgozásnak a teljes kitermelésbol való részesedése 50,6%-ot tett ki, szemben az elozo évi 49,9%-kal.
A gépgyártásban 9,5%-kal nott a termelés. Ezen belül a mezogazdasági és erdogazdálkodási berendezések eloállítása 37,6%-kal, a közlekedési eszközöké 24,6%-kal, a személygépkocsiké 44,5%-kal, a tehergépjármuvé 33,4%-kal, a traktoroké 80,5%-kal, a gabonabetakarító kombájnoké 44,4%-kal, a fémmegmunkáló szerszámgépeké 25,1%-kal, a kovácsprés berendezéseké 11,4%-kal, a rádiókészülékeké 15,8%-kal, a hutoszekrényeké 15,4%-kal, a mosógépeké  9,9%-kal emelkedett.
A fafeldolgozó ipar termelésének növekedése 4%-ot tett ki, a cellulóz-, papír- és nyomdaipari termékeké 1,8%-kot. Ezen belül a fakitermelés volumene 3,1%-kal nott, a cellulóz, papír, karton és papírkészítmények gyártása 4,4%-kal bovült. A faáruk, a cellulóz- és papíripari termékek exportja 12,6%-kal nott, az import 15,9%-kal növekedett.
Az építoanyagok eloállítása 9,3%-kal nott. Ezen belül a cement-, a mész- és gipszgyártás 11,3%-kal, a kerámialapoké 15,7%-kal, a tégla és a tetocserép eloállítása 17,2%-kal bovült.
A könnyuipari termelés volumene 2,6%-kal nott. Ezen belül a muszálas szövetek eloállítása 9,2%-kal, a gyapjúszöveteké 11,2%-kal, a pamutszöveteké pedig 20,3%-kal esett vissza. Ugyanakkor a nem szövött típusú anyagok eloállítása 29,3%-kal nott. Ebbol kifolyólag a termelés 4,6%-os növekedést mutatott a textiliparban. A bor- és cipoiparban a termelésnövekedés 8,6%-ot tett ki. Ennek keretein belül a cipogyártás 10%-kal növekedett, míg a cipoimport 7,2%-kal csökkent, ami a belföldi piac növekvo telítettségére.
Az élelmiszeriparban a termelés volumene 1%-kal nott. Ezen belül a hús és húskészítmények eloállítása 6,8%-kal bovült, a konzervhal és a tenger gyümölcseinek eloállítása 3,3%-kal, a cukorgyártásé 49,5%-kal növekedett. Ugyanakkor a tejtermékek eloállítása 1,8%-kal visszaesett.
Az építoiparban a termelés 5,1%-kal nott. Az átadott lakások száma 6,6%-kal növekedett.
A mezogazdasági össztermelés 22,1%-kal bovült. A gabonafélék termelése az elozetes adatok szerint 93,9 millió tonnát tett ki, ami 54,1%-kal magasabb az elozo évi szintnél. Ez csak az elmúlt évben 17,9 millió tonna gabonaexportot tett lehetové (4,7-szeres a növekedés). Az állattenyésztésen belül a vágómarha és a baromfitenyésztés 3,7%-kal nott, a tojástermelés 1,1%-kal emelkedett, a tejtermelés pedig 0,3%-kal csökkent. A szarvasmarha állomány a vizsgált idoszakban 0,5%-kal nott, a sertésállomány 0,7%-kal, a baromfiállomány 4,8%-kal növekedett. Az élelmiszertermékek behozatala 19,9%-kal (összes élelmiszerimport - 38,4 milliárd USD) nott, az export 29,7%-kal (összes élelmiszerexport - 10,5 milliárd USD).
A közlekedésbena teher-áruszállítás volumene (a csovezetékes szállítást kivéve) 7,4%-kal nott és meghaladta a 7 milliárd tonnát. Ezzel egyidejuleg a teherforgalom 5,2%-kal bovült és közel 2,5 billió tonnakilométert tett ki. Oroszország tengeri kikötoinek teherforgalma 1,8%-kal növekedett és több mint 0,5 milliárd tonnát tett ki. A vasúti teherfuvarozás volumene 3%-kal nott, a közúti fuvarozásé 5,4%-kal, a belföldi vízi szállítás 24%-kal, a légi áruszállítás 5,5%-kal növekedett. A kereskedelmi célú teherforgalom szerkezetében a vasúti fuvarozás részesedése 89,5%-ot tett ki, a közúti fuvarozásé 4,5%-ot, a tengeri áruszállításé 3,3%-ot, a belföldi vízi szállításé 2,6%-ot. A személyszállítás minden közlekedési eszközt beleértve 4,2%-kal nott és 443,9 milliárd utaskilométert tett ki.
A távközlési szolgáltatások volumene 2,7%-kal nott. Ezen belül a mobiltávközlés 6,7%-kal bovült. A mobilhálózatok elofizetoinek száma 9,3%-kal emelkedett és elérte a 260 milliót. Ugyanakkor a vezetékes telefonhálózatok tovább zsugorodtak.
A kiskereskedelmi forgalomban 7,2%-kal nott az értékesítés volumene. A lakossági szolgáltatások volumene 2,9%-kal növekedett. Lakossági oldalról a fizetoképes kereslet dinamikus növekedése az elérheto hitelek és a megtakarítások magas fokú felhasználásán alapult összességében. A nem élelmiszer típusú termékek eladása 10,7%-kal nott, az élelmiszer termékek (beleértve az alkoholos italokat és a dohányárut) értékesítése 3,6%-kal növekedett. A fogyasztói iparcikkek közül a személygépkocsik (20,8%), az audió-készülékek (16,2%), a számítógépek (16,1%) és a televízió készülékek (15,4%) értékesítése nott leginkább. Az élelmiszer termékek közül különösen gyorsan növekedett a friss gyümölcs (10,2%), a hús és húskészítmények (8,1%), a halak és a tenger gyümölcsei (6,2%), a sajtok (5,9%), a friss zöldségek (5,4%) és a cukrászkészítmények (5,2%) eladása. A kiskereskedelmi értékesítési szerkezetben az importcikkek részaránya 43%-ról 31%-ra csökkent. A közétkeztetési vállalatok forgalma 5,2%-kal növekedett.
A turizmus területén az orosz állampolgárok külföldi útjainak száma 16,1%-kal nott. Az Oroszországba látogató külföldiek száma ezzel párhuzamosan 9,3%-kal emelkedett. Az oroszok legnépszerubb külföldi úti célja Törökország, Kína és Egyiptom volt. Az orosz piacon értékesített turisztikai szolgáltatások volumene 2011-ben dinamikáját tekintve a mobilszolgáltatások után a második helyet foglalta el.
A foglalkoztatottak száma az elmúlt év végére elérte a 75,6 millió fot. Ugyanakkor a munkanélküliek száma az ILO módszertana szerint számítva 4,6 millió fot tett ki, azaz a keresoképes népesség 6%-át (19%-os a csökkenés). A 100 hivatalos betöltetlen álláshelyre számított regisztrált munkanélküliek száma (ún. feszültség koefficiens) 120,7 fore mérséklodött az elozo évi 177,3 fovel szemben.
A lakosság nomináljövedelme 2011-ben 9,7%-kal emelkedett. Az állampolgárok nomináljövedelmének és megtakarításainak össznagyságrendje 10,5%-kal nott. Ezen belül az átlagos nominálbér 12,2%-kal nott. Az átlag nominálnyugdíj több mint 9,6%-kal növekedett. Ugyanakkor az átlag reálbér csupán 3,5%-kal emelkedett, a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme pedig csak 0,8%-kal nott. Ennek egyik legfobb oka, hogy a fogyasztói árak – többek között a kommunális szolgáltatások árai – a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. Az elso félévben az infláció meghaladta a 9,5%-ot. Azonban, a reáljövedelmek rendkívül visszafogott növekedése ellenére, az állampolgárok tényleges kiadásai 10,5%-kal nottek. Köztük az ingatlan vásárlás majdnem 35%-kal nott. A fogyasztás növekedését elosegítette, hogy több mint háromszorosára emelkedett a magánszemélyek által felvett hitelek volumene. Párhuzamosan a lakosság megtakarítási hajlandósága 11,4%-ra esett vissza. A vizsgált idoszakban a szociális különbségek ún. „decilis” mutatója 16-szorosára csökkent.
A beruházások volumene 6,2%-kal nott. A tokebefektetések növekedésének fobb tényezoi között az orosz gazdaság stabilizálódását, valamint a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedését lehet kiemelni. Emellett, folytatódott számos olyan nagyberuházási projekt kivitelezése, amely külföldi toke bevonásával valósul meg. A vizsgált idoszakban jelentkezo tokekiáramlás leginkább azzal áll összefüggésben, hogy az egyre bizonytalanabb világpiaci helyzetben a befektetok lekötötték nyereségüket.
Oroszország külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 30,1%-kal 844,7 milliárd USD-ra nott. Ezen belül az export 30,2%-kal 521,4 milliárd USD-ra, míg az import 30%-kal 323,3 milliárd USD-ra növekedett. A külkereskedelmi mérleg pozitív volt és 30,6%-kal 198,1 milliárd USD-ra emelkedett. A nem FÁK-országok részesedése Oroszország külkereskedelmi szerkezetében az elozo évhez viszonyítva 0,5%-kal (84,4%-ra) csökkent, a FÁK-tagországok részesedése ennek megfeleloen ugyanennyivel nott (15,6%-ra).
A pénzügyi szférában a költségvetési proficit elérte a bruttó hazai termék 0,8%-kát (az elozo évben 2,2%-os volt a GDP arányos deficit). A folyó fizetési mérleg pozitív szaldója csaknem 44%-kal 101,1 milliárd USD-ra nott. Ezzel együtt a növekvo világpiaci bizonytalanság a magántoke Oroszországból való fokozódó kivonulásához vezetett. Az Oroszországi Föderáció gazdaságának vállalkozói szektorából kiáramló toke együttesen mintegy 104 milliárd USD-t tett ki (a banki szektorral együttvéve – nagyságrendileg 114 milliárd USD-t). Ennek az összegnek a legnagyobb részét külföldi ingatlanok megszerzésére irányuló vállalati ügyletek és a cégközi hitelezés jelentették. Az esztendo vége felé mérséklodni kezdett a tokekiáramlás üteme. Párhuzamosan tovább bovültek a külföldi beruházások az orosz gazdaságban. Összességében az év során 44,4 milliárdról 65 milliárdra nott a nagyságrendjük. Ezen belül a közvetlen külföldi beruházások 43,3 milliárdról 51,9 milliárdra emelkedtek. A rubel amerikai dollárhoz viszonyított effektív árfolyama mintegy 1%-kal erosödött az év során, az euróval szemben pedig 1,5%-kal. Oroszország nemzetközi arany- és devizatartalékai 19,3 milliárd dollárral nottek, és 2011 végén 498,6 milliárd USD-t tettek ki.
Forrás: Az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumának hivatalos honlapja.

7. Az orosz gazdasági fejlodés fo tendenciái 2012 januárja és áprilisa közötti idoszakban

Hivatalos statisztikai adatok szerint Oroszország bruttó hazai terméke 2012 januárja és áprilisa közötti idoszakban éves szinten 4,6%-kal nott (2011 azonos idoszakában 3,8-os volt a növekedés).
Keresleti oldalról a gazdasági növekedés fo tényezoje továbbra is a beruházások és a lakossági fogyasztás maradt. Ezen belül a tokebefektetés volumene csaknem 14%-kal nott (az elozo év azonos idoszakában 9,1%-kal), a munkavállalók reálbére több mint 10%-kal emelkedett (2011 azonos idoszakában 1,7%-kal), a kiskereskedelmi forgalom 7,2%-kal bovült (az elozo év azonos idoszakában 5,1%-kal). Ezzel egyidejuleg a külkereskedelem is lényegesen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Elozetes becslések szerint 2012 januárja és áprilisa között az orosz export 14,1%-kal, az import 8,6%-kal bovült (2011 azonos idoszakában az export 26,5%-kal, az import 42,1%-kal nott).
Kínálati oldalról a gazdasági fejlodés tényezoi között viszonylagosan csökkent az ipar szerepe, amelynek növekedési üteme mindössze 3,3%-ot tett ki (2011 azonos idoszakában 5,5%-ot). Ezen belül a feldolgozóipar dinamikája 9,2%-ról 4,2%-ra esett vissza. Ugyanakkor lényegesen javult az építoipar (0,5%-ról 4,8%-ra) és a mezogazdaság (0,6%-ról 4,3%-ra) növekedési üteme. Azonkívül, nott az áruszállítás és a személyszállítás dinamikája.
A fejlodési ütem bizonyos gyorsulása a megorzött pénzügyi stabilitás mellett zajlott. A fogyasztói infláció 2012 januárja és áprilisa között 1,8%-ot tett ki (2011 azonos idoszakában 4,3%-ot). A gazdálkodó szervezetek nomináljövedelme hozzávetolegesen 7,5%-kal nott. A nemzetközi arany- és devizatartalékok volumene 25,7 milliárd USD-ra bovült. Ugyanakkor, 3,9%-kal nott az együttes államadósság. Az adósságállomány szerkezetében a külföldi kötelezettségek részaránya 22,1%-ot, a belföldi adósságé 77,9%-ot tett ki. A GDP-hez viszonyított külföldi államadósság továbbra is 2,5%-on belül maradt.
A munkanélküliség szintje Oroszországban 2012 április végén hozzávetolegesen 5,5%-ot tett ki, szemben az év eleji 6%-kal. Ez a munkaero iránti kereslet további növekedésével magyarázható.
Az Oroszországi Föderáció gazdasági fejlodésének legfontosabb mutatóit a vizsgált idoszakban az alábbi adatok részletezik:
Oroszország gazdasági fejlodésének fobb mutatói 2011-2012-ben

(%-ban az elozo évhez viszonyítva)

 

2011
(január-április)

2012
(január-április)

Bruttó hazai termék

103,8

104,6

Ipar

105,5

103,3

ezen belül a feldolgozóipar

109,2

104,2

Építoipar

 100,5

104,8

Mezogazdaság

 100,6

104,3

Beruházások

109,1

113,8

Átlagos reálbér

101,7

110,3

Átlagos reáljövedelem

99,6

102,2

Kiskereskedelmi forgalom

105,1

107,2

Lakossági szolgáltatások

103,2

104,3

Fogyasztói árindex

104,3

101,8

Munkanélküliek száma a keresoképes népességhez viszonyítva (%)

7,2

5,8

Export, milliárd USD

159,1

181,6

Import, milliárd USD

 92,2

100,1

Arany- és devizatartalékok (az idoszak végén, milliárd USD-ban)

498,6

524,4

Az Ural típusú koolaj átlagára (USD / hordó)

106,3

117,2

Az iparban az elso negyedévben az össztermelés növekedése 4,9%-ot tett ki, azonban már márciustól kezdodoen visszaesett a dinamika. Az ipari termelés növekedésének több mint 91%-át a feldolgozóipari ágazatok adták.
A koolaj kitermelés folyó év januárja és áprilisa között 1,9%-kal nott és 170 millió tonnát tett ki. A koolajexport körülbelül 2%-kal csökkent (a nem FÁK-országokba irányuló export 3,3%-kal zsugorodott, a FÁK-tagországokba irányuló 8,8%-kal bovült). Az orosz exportorök szerzodéses export árai 15,7%-kal emelkedtek.
A földgáz kitermelés összességében 0,3%-kal 241 milliárd m³-re emelkedett. A Gazprom Nyrt. részesedése a teljes kitermelésbol 75% alá esett. A gázfogyasztás a belföldi piacon 0,4%-kal csökkent. Párhuzamosan nottek a készletek a gáztározókban. A földgázexport 9%-kal 67,5 milliárd m³-re süllyedt. Ezen belül a nem FÁK-országokba irányuló export 9,8%-kal 44,4 milliárd m³-re nott, a FÁK-tagországokba irányuló 31,4%-kal 23,1 milliárd m³-re esett vissza. A gázkitermelés összvolumenében az export részaránya 28%-ra zsugorodott.
A szén kitermelés 5,6%-kal 114 millió tonnára nott. Emellett 2012 januárja-márciusa között 27,5 millió tonna szénexport realizálódott (17,5%-os a növekedés). A szénkitermelés volumenébol az export részesedése 32,1%-ot tett ki (2011 januárja és márciusa között 28,7%-ot).
A vasérc kitermelés 3,7%-kal nott. A vasérc és vaskoncentrátum importja 30,7%-kal 2 millió tonnára esett vissza. A vasérc és vaskoncentrátum exportja 9,7%-kal 6,2 millió tonnára nott. Az oroszországi vasérc exportárai 5,7%-kal emelkedtek.
A természetes építoanyagok kitermelése 10,4%-kal nott. Köztük a homok, zúzott ko és kavics kitermelése 19%-kal emelkedett. A cementgyártás 17,6%-kal nott, a síküvegé 15,5%-kal. Ugyanakkor a mupala-gyártás 10%-kal visszaesett. Az oroszországi cementkivitel 68,3%-kal 1,2 millió tonnára nott, a behozatal 87,8%-kal 0,5 millió tonnára emelkedett.
A villamosenergia, gáz és víz eloállítása és elosztása 1,9%-kal nott. Ezen belül a villamosenergia termelés 2,2%-kal 386 milliárd kilowattórára nott. A villamosenergia fogyasztás 2,7%-kal 379,1 milliárd kilowattórára emelkedett. Az újonnan üzembehelyezett energetikai termelokapacitás a vizsgált idoszakban 1609 megawattot tett ki, míg 220 megawatt régi kapacitást vontak ki a termelésbol.
A fekete fémek össztermelése 4,9%-kal nott. Ezen belül az elsodleges fekete fém kohászati termékek eloállítása 2,8%-kal nott, a nyersvasból és acélból eloállított késztermékek gyártása 11,6%-kal bovült. A hengerelt acél exportja összességében 22,1%-kal 6,9 millió tonnára nott, viszont a hengerelt acél import 16,8%-kal 1,2 millió tonnára bovült.
A színesfém-gyártás volumene 1%-kal nott. Ezen belül a rézkoncentrátum eloállítása 4,3%-kal nott, a bauxité 5%-kal, az aranytartalmú érceké 6,3%-kal, az ezüsttartalmú érceké 13,7%-kal növekedett. A réz és rézbol készült termékek exportja 15,7%-kal nott, az alumínium és az abból eloállított termékeké 23,3%-kal, a nikkel és a nikkelbol készült termékeké 44%-kal bovült.
A vegyipar össztermelése változatlan szinten maradt. Ezen belül a mutrágyagyártás 5,3%-kal, az ammónia eloállítás 6,7%-kal, a muanyaggyártás 4,6%-kal visszaesett. Ugyanakkor a kausztikus szóda eloállítása 8,4%-kal nott, a PVC-gyártás 15,5%-kal, a festékek és lakkok eloállítása 20,3%-kal, a muszálaké 6,2%-kal bovült. Az Oroszországból származó vegyipari termékek kivitele 2012 januárja-márciusa közötti idoszakban 6,6%-kal 7,3 milliárd USD-ra emelkedett, a behozatal 7,8%-kal 10,2 milliárd USD-ra nott.
A koolajtermékek eloállítása 3,1%-kal növekedett. A koolaj-feldolgozás összességében 5,4%-kal nott. A koolajtermékek oroszországi kivitele 6,5%-kal 33,7 millió tonnára nott. Az oroszországi koolajtermékek szerzodéses export árai 17,1%-kal emelkedtek. Ennek eredményeképpen a koolajtermékek orosz exportból való részesedése 18,3%-ról 19,4%-ra emelkedett.
A gépgyártás 13,6%-kal nott. Ezen belül az öntödei berendezések gyártása 19,4%-kal, a fémmegmunkáló szerszámgépeké 18,8%-kal, a traktoroké 36,1%-kal, a gabonabetakarító kombájnoké 49,1%-kal, az orvosi muszereké 6,8%-kal, az elektromos berendezéseké 8,7%-kal, a távközlési eszközöké 9,1%-kal, a számítástechnikai eszközöké 17,2%-kal, a személygépkocsiké 19,9%-kal bovült. Párhuzamosan, a háztartási készülékek gyártása 2%-kal visszaesett, a hutoszekrényeké 4,7%-kal, a gázturbináké 27,3%-kal. 2012 januárja és márciusa között 24,4 ezer személygépkocsit exportáltak (az elozo év azonos idoszakában 12,6 ezer darabot), párhuzamosan az import elérte a 228,5 ezer darabot (2011 azonos idoszakában 220 ezer darabot).
A fakitermelo, a fafeldolgozó, illetve a cellulóz- és papíripar összvolumene 1%-kal nott. Ezen belül a fakitermelés 0,6%-kal csökkent, a faipari termékek eloállítása 1,2%-kal nott, a cellulóz és papíripari termékek termelése 7%-kal bovült. A nyomdaipar dinamikája 5,4%-ot tett ki. A faáruk, illetve a cellulóz- és papíripari termékek exportja 4,3%-kal visszaesett.
A könnyuiparban a szövetek és ruházati cikkek eloállítása 6,3%-kal csökkent. A gyapjúszövetek gyártása 3,1%-kal süllyedt, a lenvászoné 3%-kal esett vissza, a pamutszövetek eloállítása 1,2%-kal nott. De a textilek össztermelése csupán 2,2%-kal esett vissza a nem szövött típusú anyagok eloállításnak jelentos növekedése következtében (+8,8%). A kötöttáru termékek össztermelése 15,5%-kal csökkent, a lábbelik és bordivatáru eloállítása 12,3%-kal esett vissza.
Az élelmiszeripari termelés 5,7%-kal nott. Ezen belül a hús és húskészítmények eloállítása 15,2%-kal nott, a tej és tejtermékeké 6,3%-kal, a konzerv zöldség és gyümölccsé 8,5%-kal. Ezzel együtt a hal, a halkonzerv és a tenger gyümölcseinek eloállítása 2,4%-kal visszaesett. A mezogazdasági nyersanyagok és a feldolgozott élelmiszertermékek importja 2012 januárja és márciusa között 9,7%-kal 8,9 milliárd USD-ra csökkent. Párhuzamosan az Oroszországból származó agrárexport 94,8%-kal 3,4 milliárd USD-ra bovült. Az export jelentos növekedése elsosorban a 3,2 millió tonna búzaexportnak köszönheto, míg az elozo év januárja-márciusa között tilos volt a gabonaexport.
Az építoipari termelés 4,8%-kal bovült (2011 januárja és áprilisa között 0,5%-kal). A lakóház-átadások növekedése 2,9%-ot tett ki.
A mezogazdaság össztermelése egészében 4,3%-kal emelkedett. Az állattenyésztés dinamikája 8,4%-ot tett ki. A szarvasmarha állomány 1,2%-kal bovült, a sertésállomány 3,1%-kal, a juh- és kecskeállomány 9%-kal.
A közlekedésben az áruszállítás összvolumnene 8%-kal nott, a teherforgalom 5,8%-kal növekedett. A vasúti teherszállítás 3,7%-kal, a közúti fuvarozás 5,3%-kal, a légi áruszállítás 7,5%-kal emelkedett. Ugyanakkor a tengeri teherszállítás 21,5%-kal csökkent, a folyami áruszállítás 2,9%-kal. A személyforgalom minden tömegközlekedési eszközt ideszámítva 8,4%-kal nott.
A kiskereskedelmi forgalom 7,2%-kal bovült (az elozo év azonos idoszakában 5,1%-kal). A lakossági szolgáltatások volumene 4,3%-kal nott (2011 azonos idoszakában 3,2%-kal).
A foglalkoztatottak összlétszáma 0,4%-kal nott és meghaladta a 75 millió fot (a teljes lakosság körülbelül 53%-a). Az ILO módszertana szerint a munkanélküliség szintje 2012 januárja és márciusa között 6,1%-ról 5,8%-ra csökkent. Ezzel egyidejuleg a regisztrált munkanélküliek száma 350 ezer fovel visszaesett, a regisztrált betöltetlen álláshelyek száma pedig 209 ezerrel nott. A 100 hivatalos betöltetlen álláshelyre számított regisztrált munkanélküliek száma (feszültség koefficiens) 2012 április végére 82,6-re csökkent (2011 azonos idoszakának  végére 123,9 volt).
A lakosság nomináljövedelme 7,3%-kal nott (az elozo év azonos idoszakában 8,1%-kal). Az átlagos nominálbér 14,5%-kal emelkedett (az elozo év azonos idoszakában 11,4%-kal). Az átlagos reálbér 10,3%-kal nott (az elozo év azonos idoszakában 1,7%-kal). Ugyanakkor a lakosság rendelkezésére álló pénzbeni reáljövedelme mindössze 2,2%-kal bovült (az elozo év azonos idoszakában 0,4%-kal csökkent).
A beruházások 13,8%-kal nottek (az elozo év azonos idoszakában 9,1%-kal). Ennek fo oka elsosorban a gazdálkodó szervezetek gyors nyereség-növekedése: januárban 24,8%-kal, februárban 19,4%-kal, márciusban 7,6%-kal nott a nyereségük. A növekedés másik fontos tényezoje a hitelek növekedése volt, amelynek üteme márciusban 21,5%-ot, áprilisban 22,5%-ot tett ki.
A külkereskedelmi forgalom a fizetési mérleg adatai alapján 12,1%-kal bovült, (az elozo év azonos idoszakában 30,8%-kal). Ezen belül az export 14,1%-kal nott (az elozo év azonos idoszakában 26,5%-kal), míg az import 8,6%-kal bovült (az elozo év azonos idoszakában 42,4%-kal). A külkereskedelmi mérleg pozitív volt és 2012 januárja-márciusa között 25,5%-kal 60,5 milliárd USD-ra nott.
A pénzügyi szférában a szövetségi költségvetés 0,3%-os GDP arányos deficitet mutatott (2011 azonos idoszakában 1% nagyságrendu volt a proficit). A bankszektor saját tokéje 2012 januárja és márciusa között 0,2%-kal zsugorodott. Az M2 pénztömeg volumene 1,3%-kal csökkent (az elozo év januárja-áprilisa között 0,2%-kal nott). A bázisinfláció éves szinten 1,7%-ot tett ki (2011 azonos idoszakában 3%-ot). A rubel reális effektív árfolyama 5,7%-kal erosödött (az elozo év januárja-áprilisa között 5,6%-kal). A nemzetközi arany- és devizatartalékok 25,7 milliárd USD-ral nottek (az elozo év azonos idoszakában 44,6 milliárd USD-ral). Az Oroszországi Föderáció arany- és devizatartalékainak volumene 2012. május 1-jén 524,4 milliárd USD-t tett ki (az elozo év azonos idopontjában 498,6 milliárd USD-t).
Forrás:  Az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumának hivatalos honlapja.


II. Az Orosz-Magyar gazdasági együttmuködés.

 

1. Az Orosz-Magyar gazdasági együttmuködés alakulása 2011-ben és 2012. január-áprilisában

Az Orosz-Magyar gazdasági együttmuködés 2011-ben dinamikusan fejlodött annak ellenére hogy globális konjunktúra ennek nem túlságosan kedvezett.  Végeredményben a kétoldalú áruforgalom 2011-ben a magyar vámstatisztika szerint 25,5%-kal nott és elérte majdnem 12,5 milliárd dollárt. Ezen belül az orosz export 30,0%-kal bovült és közel 8,9 milliárd dollárt tett ki, a magyar export 6,2%-kal emelkedett és elérte több mint 3,5 milliárd dollárt:
  

 

2010
millió dollár

2011

millió dollár

2011/2010,%

Áruforgalom

10193,1

12450,2

125,5

Orosz export

6828,2

8875,6

130,0

Orosz import

3364,9

3574,6

106,2

Egyenleg

+3463,3

+5301,0

153,1

Az orosz vámstatisztika ennél is magasabb növekedési ütemrol számolt be. E szerint tavaly a kétoldalú áruforgalom ugyanebben az idoszakban 29,8%-kal nott (11,03 milliárd dollárra). Ezen belül az orosz export 43,6%-kal emelkedett (7,69 milliárd dollárra), a magyar export pedig – 6,2%-kal (3,34 milliárd dollárra).

Az Orosz-Magyar áruforgalom dinamikus növekedésének köszönhetoen 2011-ben az Oroszországi Föderáció továbbra is második legnagyobb külkereskedelmi partnere volt Magyarországnak.

A kölcsönös áruforgalom szerkezete nagyjából változatlan maradt. Az orosz exportban több mint 90%-kal részesültek az energiahordozók és a nyersanyagok. A gépek és berendezések aránya csak 1,4% körül volt. Ugyanakkor a magyar kivitelben a gépek és berendezések 54%-ot képviseltek. Ez viszont 7,5%-kal kevesebb mint 2010-ben.

Tovább folytatódott 2011-ben az Orosz-Magyar együttmuködés a beruházási szférában, bár a pénzügyi válság itt rányomta a bélyegét és több projekt megvalósulása lelassult. Ennek ellenére tavaly fontos lépések történtek Magyarországon az orosz Gazprom által támogatott «Déli áramlat» földgázvezeték építésének az elokészítésében.

Már régóta jelen van magyarországi piacon az orosz Lukoil Nyrt., amely majdnem 75 benzinkúttal rendelkezik Magyarországon. Ugyanakkor az oroszországi piacon sikeresen folytatják tevékenységüket a magyar OTP Bank és a Gedeon Richter. Emellett a magyar MOL Rt. saját koolajkészletekkel rendelkezik Nyugat Szibériában ahol koolajtermelést végez.    

Tovább fejlodik az Orosz-Magyar együttmuködés az atomenergetikai területen. Az orosz cégek segítségével a Paksi Atomeromu meglevo blokkjainak modernizálása és muködoképességük meghosszabbítása történik. E munka folyamán sikerült már érezhetoen tovább növelni a Paksi Atomeromu hatékonyságát. Az orosz fél érdekelt a Paksi Atomeromu új blokkjainak építésében is.

Az utóbbi idoben a magyar vállalatok továbbra is nagyon aktívak voltak az orosz építoipari piacon. Becslések szerint az Oroszországi Föderáció területén magyar cégek közremuködésével megvalósult, megvalósuló és megtervezett  építkezések összértéke mai napra meghaladta 2 milliárd eurót. Ilyen tevékenység elsosorban a regionális együttmuködés keretében zajlik. Reméljük hogy jövoben emellett nem kevésbé aktívan bovülni fog az oroszországi piacra irányuló magyar agrár export, beleértve az ágazathoz tartozó modern technológiák kivételét.

A legutóbbi években az Orosz-Magyar gazdasági kapcsolatokban egyre fontosabb szerepet játszik az innovációs együttmuködés. Így például Magyarországon  2007 óta muködik a NANOVO Kft. orosz-magyar közös vállalat. Eredményesen tevékenykedik Magyarországon orosz LIT nevu cég, amely ultraviolett-rendszeru víz- és légtisztító berendezéseket szállít. Az orosz oldalról komoly érdeklodést váltottak ki magyar technológia alapján fejlesztett új napelemek, amelyeknek közös termelését most próbálnak szervezni.

A legutóbbi idoben a világgazdasági válság hatására az Orosz-Magyar áruforgalom korábbi dinamikus bovülése némileg megtorpant. Az oroszországi vámstatisztika szerint 2012. január-áprilisában a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2,7%-kal kisebb lett az elozo év hasonló idoszakához viszonyítva. Ezen belül a  Magyarországra irányuló orosz export 3,6%-kal csökkent és 2,3 milliárd dollárt tett ki. Az Oroszországba szállított magyar áruk értéke 0,5%-kal lett kisebb és közel 1 milliárd dolláros szinten alakult:   

 

2011.
január-április
millió dollár

2012. január-április

millió dollár

2012/2011,%

Áruforgalom

3357,5

3267,0

97,3

Orosz export

2384,7

2299,3

96,4

Orosz import

972,8

967,7

99,5

Egyenleg

+1411,9

+1531,6

108,5

   A kölcsönös áruforgalom szerkezete nagyjából változatlan maradt. Az orosz exportnak még mindig közel 90%-kát az energiahordozók és a nyersanyagok képviseltek, a gépek és berendezések aránya 1,5% szinten maradt. Viszont a magyar kivitelnek több mint 50%-át a gépipari termékek adtak.

Ugyanakkor a kétoldalú  áruforgalom szerkezetében 2012. január-áprilisában megfigyelhetok voltak bizonyos változások.

Például az oroszországi piacra irányuló magyar kivitelben érezhetoen nottek egyes mezogazdasági és élelmiszeripari áruszállítások. Így az említett idoszakban a magyar gabonafélék kivitele 11,6%-kal növekedett és elérte 18,6 millió dollárt, a tejtermékek exportja 44,5%-kal nott 4,5 millió dollárra, az élo állatok kivitele 62,8%-kal bovült 3,5 millió dollárra, a hús és hústermékek exportja 163%-kal lett nagyobb és közel 14,4 millió dollárt tett ki. A magyar gyógyszerek szállítása ennél szerényebb ütemben fejlodött és csak 6,9%-kal bovült, de abszolút értéke ennek következtében 205,1 millió dollárt érte el ami az orosz piacra irányuló magyar kivitelnek több mint 21%-a.

A magyar piacra szállított orosz exportcikkek közül a vegyipari áruk képviselték a legjobb dinamikát. Példaként lehet említeni Oroszországból származó nem organikus alapveto vegyipari termékek magyar importját ami 20%-kal nott 37,5 millió dollárra, illetve orosz mutrágya szállításait  amelyek több mint 180%-kal bovültek és elértek 18,1 millió dollárt.

Most mindkét oldalon komoly munka fog indulni az Orosz-Magyar Kormányközi Gazdasági Együttmuködési Bizottság soron levo ülésének elokészítésével kapcsolatban. Ez az ülés Budapesten lesz. Az ülésen közösen áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlodését és az elvégzett munka eredményeit illetve új feladatokat tuznek ki a következo periódusra.

Forrás:  Az Oroszországi Föderáció Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének  hivatalos honlapja.